Ha házastársként különválnak útjaik, a válással együtt jár a házastársi közös vagyon megosztása is. A vagyonmegosztás nem csak puszta adminisztráció, hanem az egyik legfontosabb kérdés, hiszen annak következményei hosszú távon határozzák meg házasság utáni életét.

Tudnia kell, hogy főszabály szerint, a házastársak között a házastársi vagyonközösség házassági életközösség időtartama alatt végig fenn áll. A köztudomással ellentétben a házassági vagyonközösség nem a házasság megkötésének idejétől, hanem – ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt – már az életközösség kezdetétől hatályosul.

Mik a közös és mik a különvagyon részei?

Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

Nem tartoznak a közös vagyonba viszont azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

A különvagyon részeit a polgári törvénykönyv határozza meg. Különvagyonnak minősül például a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy vagy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás, de különvagyon a házastársnak a különvagyona értékén szerzett vagyontárgya is.

Meddig áll fenn a vagyonközösség?

A polgári törvénykönyv rendelkezései alapján a vagyonközösség megszűnik, ha

a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;

b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy

c) a házassági életközösség megszűnik.

A házassági életközösség akkor szűnik meg, ha a házastársak között az érzelmi, szexuális és gazdasági együttműködés véglegesen megszakadt. Nem tekinthető megszűntnek az életközösség, ha a felek csak átmenetileg élnek külön, például munka vagy más kényszerű ok miatt, miközben kapcsolatuk érzelmileg és gazdaságilag továbbra is fennáll.

Vagyonmegosztás válásnál gyakorlati szempontból

Vagyonmegosztásra kétféleképen kerülhet sor.

1. A felek egyezséget kötnek a közös vagyon megosztásáról.

2. A bíróság a felek közös vagyonát házassági vagyonjogi perben megosztja

A vagyonmegosztás folyamatát jelentősen felgyorsítja és megkönnyíti, ha a felek megtudnak egyezni a vagyonmegosztást illetően.

Milyen szerepe van az ügyvédnek a vagyonmegosztás menetében?

A felek egyezségkötés útján történő vagyonmegosztása esetén az ügyvédi segítség elengedhetetlen, hiszen a vagyont megosztó szerződés akkor lesz érvényes, ha azt ügyvédi ellenjegyzéssel látják el.

A szerződésben pontosan rögzíteni kell minden részletet. Tartalmaznia kell a személyes adatokat, a vagyon részletes felsorolását, az életközösség kezdetének és végének időpontját, a vagyon részletes felsorolását, valamint a felek követeléseit és tartozásait részletesen bemutató vagyonmérleget is.

A közös vagyon megosztása folyamatában az ügyvéd segítséget nyújt a vagyonjogi szerződés, az azzal összefüggő dokumentáció és vagyonleltár elkészítésében. Az ügyvéd közreműködése így lényegesen megkönnyíti a felek helyzetét.

Ingatlan esetén mire kell figyelni a vagyon megosztása során?

A közös vagyon kétségkívül legfontosabb eleme a közös tulajdonban lévő ingatlan/ingatlanok. Az ingatlanon fennálló tulajdonjog szintén a vagyonmegosztás tárgyát képezi.

Az ingatlan megosztásakor több szempontot szükséges vizsgálni a tulajdoni helyzet rendezése érdekében. Figyelembe kell venni az ingatlanon végzett fejlesztéseket, felújításokat, illetve azt is, hogy ezeket a költségeket a házastársuk közös vagyonukból, vagy esetleg az egyik házastárs külön vagyonából fedezték. Például, ha Ön a saját különvagyonából fektetett be az ingatlanba, a hozzájárulás értékét érvényesítheti a megosztás során. Lényeges azonban, hogy az életközösség fennállása alatti közös beruházásokat közös fejlesztésnek tartják számon.

Az ingatlan értékének megállapításakor az aktuális piaci értéket veszik figyelembe.

A közös vagyon megosztása esetén az ingatlan tekintetében mindenképp vegyék figyelembe a gyakorlati szempontokat is. Például ki tudja vállalni a hiteltörlesztést, ki képes fenntartani az ingatlant? Ezeket a kérdéseket feltétlenül szükséges átgondolni az ingatlan tulajdoni helyzetének rendezésekor.

Összegzés:

Vagyonmegosztáskor nemcsak az a kérdés, hogy „ki mit visz”, hanem az is, hogy a helyzetet a jogszabályoknak megfelelően, későbbi viták kialakulása nélkül rendezzék. Ingatlan, hitel, felújítások, különvagyonból tett befektetések esetén különösen könnyű méltánytalan megállapodást kötni vagy fontos részleteket kihagyni, ami később perhez vezethet. Ügyvédi közreműködéssel átlátható vagyonmérleg, pontos vagyonleltár és jogilag rendezett tulajdoni helyzet születik, így a felek tiszta, kiszámítható anyagi viszonyok között tudnak továbblépni.